A soproni bor művelődéstörténeti útja

A Soproni Tudós Ismeretterjesztő Társulat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Soproni Múzeumának közös rendezvénye a Fabricius-házban az európai szellemiséghez és kultúrához kapcsolódó, gazdag jelképrendszerrel és nem csak európai, mitológiai háttérrel is rendelkező borkultúra kialakulásáról, soproni vonatkozásairól és jelenéről szólt.

A bor jelentős tényezője az európai szellemiségnek, kultúrája az idők folyamán egymásra rakódó események, szokások, írott és íratlan törvények sokasága. A bor a termékenység ősi mitológiai szimbóluma is, az emberi vérrel azonosított mitológiai jel. A szőlő a legősibb kultúrnövényünk, élet- és haláljelkép. Isteni eredetű növénynek tartják – tudtuk meg Kuslics Ágnes tanulmányából, amelyet Kuslics Katalin olvasott fel.

 

 

Egyiptomi és perzsa legendákban, a görög mitológiában, a római művelődéstörténetben, a Közel-Keleten, a Bibliában, egyaránt fellelhető a bor, amelyet a legtöbb kultúrában isteni eredetűnek tartottak.

A magyarság szőlő- és borkultúrájának története a honfoglalás előttre nyúlik vissza, erre utal a török eredetű bor szavunk, ami szürkésfehéret jelent. Honfoglaló őseink szerették a fűszeres borokat – tudtuk meg az előadásból. A vörösborok fogyasztása pedig, Mátyás király idejében terjedt el, aki Itáliából hozatta a vörösborszőlők vesszőit.

Kifejezetten a soproni bor és a soproni borvidék művelődéstörténetének izgalmas részleteivel szolgált a hallgatóságnak Krisch András levéltáros. Ugyan a kelták és a rómaiak idejében is szőlőtermő vidék volt a mai soproni borvidék, de a soproni bor első írásos említése 1270-ből, V. Istvánhoz köthetően ismert.

 

 

A soproni bor mindig is a jóllétet biztosította a soproni polgároknak, értékes exportcikknek számított, és nem utolsósorban a helyi identitástudat egyik eleme is volt – errő, a soproni bor kultúrtörténetéhez kapcsolódó nagyon gazdag levéltári anyag tanúskodik.

A soproni Tűztorony őrének feladatai közé tartozott a tűz és az ellenség jelzésének kötelessége mellett, azt is jelezni, ha idegen bor közeledett a városhoz.

 

 

A rendezvény borkóstolóval zárult, azt követően, hogy a Borlovagrend két tagja tartott rövid ismertetőt a Borlovagrend kialakulásáról, annak történetéről és jelenéről, arról, hogy miként és hogyan lehetnek – a bordámáknak nevezett – hölgyek is tagjai a borlovagrendnek.

 

 

A rendezvényt a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat is támogatta.

BTÉ